Archívum

Tetszett a cikk? Írja meg!

Köszönjük, sikeresen elküldte az üzenetet!

Blog

Leltárfelelősség

Elmondhatjuk, hogy főként kereskedő, de akár termelő vállalatoknál a készletekben lekötött tőke meghatározó jelentőségű, így a felelős tulajdonosoknak, és vállalatvezetőknek alapvető érdeke a hiánymentes gazdálkodás, melynek egy fontos feltétele és eszköze is a leltározás. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltározásnál hiányt fedeznek fel. A munkáltatóé vagy a munkavállalóé? 
 
A leltárhiány
 
A felelősség kérdéskörének megválaszolásához elengedhetetlen, hogy tisztázzuk, mit nevezünk leltárhiánynak. Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy nem minden készlethiány minősül leltárhiánynak.
 
Leltárfelelősségi megállapodás
 
Leltárhiány feltételei:
 
  • Csak szabályszerűen átadott és átvett leltári készletben keletkezhet
  • Csak ismeretlen okból keletkezhet (NEM leltárhiánynak számít például lopásból vagy károkozás miatt keletkezett hiány)
  • Meg kell haladnia a forgalmazási veszteséget (természetes mennyiségi csökkenést az úgynevezett kálót, és a kezeléssel járó veszteséget)
A munkáltató a tényleges leltárhiányt kizárólag csak teljes leltári készletet érintő, a leltározási szabályzat szerint lebonyolított leltárfelvétel alapján állapíthatja meg.
 
Leltárfelelősségi megállapodás
 
A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza a leltárhiányért viselt felelősség kérdését. A felelősség érvényesítéséhez szükséges, hogy az adott leltáridőszakra a munkáltató és a munkavállaló között leltárfelelősségi megállapodás jöjjön létre. 
A megfelelő leltárfelelősségi megállapodás érvényességi kritériumai:
 
  • írásba foglalása (szóban ilyen megállapodás nem érvényes!
  • leltári készletkör rögzítése, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik
  • a munkavállaló legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát
 
Az utolsó ponttal kicsit nehéz egyetérteni, mert olyanért kell felelnie az üzletvezetőnek, raktárvezetőnek stb. amiről nem is bizonyosodhatott meg.
 
Ezért célszerű minden vezetőváltásnál egy teljes körű leltárfelvételt készíteni, hogy a leköszönő vezető, és az újdonsült is bizonyossággal, és nyugodt lelkiismerettel folytathassa munkásságát. A vezetőváltáskor készített leltárfelvétel elkészítését is ajánlatos külső harmadik féllel végeztetni, hogy a dolgozók ne a számolás minőségével fejezzék ki „érzéseiket” a váltással kapcsolatosan…
 
Ki a felelős
 
Amennyiben a leltárkészletet több dolgozó is kezeli, célszerű a dokumentumba foglalva csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötni. Ebben az esetben ne felejtsük el minden felelős munkavállalóval aláíratni a dokumentumot! Ugyanis, ha például csak a csoportvezető írja alá, akkor kizárólag ő fog felelni a leltárhiányért. Ha előfordul, hogy a leltári készletet nem csak felelős munkavállaló kezeli, akkor szükséges a felelős munkatárs írásbeli hozzájárulása a nem felelős dolgozó foglalkoztatásához.
 
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaköre megváltozik, mely folytán a leltárkészletet többé már nem kezeli, a megállapodás automatikusan megszűnik.
 
Anyagi felelősség határa
 
A leltárkészlet kezelését a munkavállaló végezheti önállóan, vagy több munkavállalóval együtt csoportosan. Önálló esetben a munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel, de ha más is kezeli a készletet, a felelősség legfeljebb 6 havi távolléti díj összegéig terjedhet. Csoportos megállapodás esetén nem haladhatja meg a megállapodásban részt vevők távolléti díjának 6 havi együttes összegét.
 
A munkáltatónak főszabály szerint kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül írásban kell közölnie az illető személlyel. 
 
KÉSZÍTETTE: Puskás Eszter & Takács András
Kapcsolat